2016-09-03

Kinyitott az üveg büfém


Csillog-villog-ragyog. Színes és színtelen. Átlátszó vagy áttetsző. Hasznos vagy díszítő. Még tengernyi szóval és szókapcsolattal jellemezhetnénk az életünket úton-útfélen kísérő és megszépítő üveget.                                                      
Gyermekkoromban ámulattal néztem a színes és minden forgatásra más mintát és alakzatot mutató kaleidoszkópokat. Vasárnaponként a templomban a szentek életét bemutató ablakok és a rózsaablak ezernyi színnel lengte be az áhítatot. 
Felnőtt fejjel, mérnökként két lábbal állok a földön; majd egy reggel úgy ébredtem, megvalósítom az álmaimat: üveggel szeretnék foglalkozni.
A tiffany technikával készített képek-tárgyak már évtizedek óta kedvenceim közé tartoznak; az üvegékszerek szinte megkopogtatták a vállam: helló - itt vagyunk - belelátunk a fejedbe - szeretnénk, ha más is láthatná őket.

Így született meg az elsők között: Mézi. 



Nem hagyományos a színe (mármint a Mézik társadalmában); nem hagyományos a formája az üvegékszerek között.
Ez izgat engem is: kitalálni és megvalósítani a szépséget, az egyedit, a különlegest.
Erre biztatok is mindenkit: álmodd meg, amit szeretnél és én elkészítem. 
Mi a kedvenc színed? Kék - legyen mondjuk azúrkék égbolt? Zöld: csillogjon is? Fehér: legyen mintás is? Fekete: díszítsék virágok? Fülbevaló hozzá? Gyűrű is? Rendben.
Választhatsz kész ékszereim közül, de ha kigondoltál, vagy valami másra vágysz, kérlek írj és megbeszéljük a színt, formát. Elkészülte után már csak be kell zsebelni az irigykedő pillantásokat.